A tudományok széles palettáját fedi le az idei Tudományok Fővárosa, ebből a repertoárból az energiatudomány területe sem maradhat ki. Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont kutatói radioaktív hulladékokról, fúziós energia kutatásról, sugárzás elleni védekezésről beszélnek majd előadásaikban, és az is kiderül, hogy mi köze a tojáshéjnak a csontpótláshoz!
A Tudományok Fővárosa főtámogatója 2020-ban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. A szervezet számos tudományterületen végez kutatásokat, az energiatudománnyal az Energiatudományi Kutatóközpont foglalkozik. A kutatóközpont 2012-ben jött létre, és a nukleáris energetika, a funkcionális anyagok és nanorendszerek, a környezetvédelem, energiatakarékosság és az energiabiztonság területeken folytat alap-, alkalmazott- és fejlesztő tudományos kutatásokat.
A kutatóközpont több munkatársa is bemutatkozik majd október 17-én a Tudományok Fővárosán!
Radioaktív hulladékok – felelősséggel a jövő iránt: Veszélyes? Igen. Megoldást keresnek? Igen. Van ehhez eszköz? Talán. Itt kezdődik a kutatói élet, hogy megoldást kell találni olyan kényelmetlen problémákra, amelyek sokakat foglalkoztatnak, ahol az eljárás nem triviális, ahol vállalják a kockázatot, mert ha sikerrel járnak, olyan válaszok születhetnek, amely biztonságosabb jövőt biztosít mindannyiunknak. Fábián Margit, a kutatóközpont tudományos főmunkatársa megmutatja, milyen kihívásokkal szembesülnek a kutatók, milyen megoldásokon dolgoznak ahhoz, hogy a nukleáris energia előnyeit hátradőlve élvezhessük.
Azonnal alkalmazandó tudomány – Mire tanít a sugárzás elleni védekezés világjárvány idején?: Az új típusú koronavírus-járvány több kutatási területet is a közérdeklődés középpontjába helyezett. Miközben a betegség kórokozójának számos tulajdonságára rekordidő alatt derült fény, számos, mindennapjainkat érintő kérdés nyitott maradt. Bár nincsen igény hasonló sebességre, az ionizáló sugárzással szembeni védekezés több szempont miatt is párhuzamba állítható az aktuális járvány elleni védekezéssel. Tudjuk, hogy a sugárzás nagy dózisai ártalmasak az egészségre. Ugyanakkor, nagyon sok a bizonytalanság a kis dózisokkal kapcsolatban, amiknek az emberek túlnyomó többsége ki van téve akár otthon, akár betegként a kórházban, akár munkavállalóként a munkahelyén. Azaz, úgy kell szabályokat hozni, hogy nem ismerjük pontosan a sugárzás kockázatait. A túl szigorú szabályozás felesleges költségekhez vezet, a túl enyhe pedig nem biztosít megfelelő védelmet. Ismerős, ugye? Madas Balázs a kutatóközpont tudományos főmunkatársa előadása során áttekinti a sugárzás elleni védekezés alapelveit, és az is kiderül, hogy mindez hogyan használható járvány idején, például a holnapi bevásárlás alkalmával.
Tojáshéjból csontpótló: Balázsi Katalin laboratóriumvezető arról beszél majd, hogyan lehet egy egyszerű, környezetbarát technológiával újrahasznosítani a kidobott hulladékot és csontpótló anyagot előállítani. A válasz a nanotechnológiában rejlik. Előadásában bemutatja azt a magyar fejlesztést, ami lehetővé teszi a tojáshéj egyszerű feldolgozását orvosi implantátum céljából.
Zsák a foltját: Zsákai András fejlesztőmérnök a fúziós energia kutatásban folyó munkáról ad ismertetést, és azt is elmondja, hogy telnek egy fejlesztőmérnök mindennapjai ezen a területen.
Hogy kell megállítani egy fúziós reaktort (ha végre sikerült elindítani)?: A csillagok energiatermelésének földi megvalósítása már fél évszázados vágya az emberiségnek. Az Európában jelenleg is épülő ITER berendezés jelentős lépés ezen az úton. Ebben a berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, kb. 100 millió °C-os hidrogéngáz ég el héliummá, miközben tízszer több energia keletkezik, mint amennyit az anyag fűtésére használunk. A földi csillagok begyújtásához az emberiség eddigi legkomplexebb berendezését kell megépíteni és üzembe helyezni. A beindítás mellett kritikus fontosságú a berendezés biztonságos leállítása is. A forró anyagba puskagolyó gyorsaságú, mínusz 260 °C-os hidrogénjég lövedéket, azaz más néven pelletet lőnek. Ez, egy sörétes puskához hasonlóan, kis jégdarabokkal szórja meg a célpontot. A Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma (EK FPL) az elmúlt évtized kutatási eredményeit felhasználva egy jelentős ITER pályázatot nyert meg idén ősszel, aminek eredményeképpen Budapesten épülhet meg a belövő berendezés prototípusa. Az EK kutatói a pellet gyártásnak tesztelésével, a kilövés részleteinek fizikai vizsgálatával, illetve a szükséges kísérleti és megfigyelési módszerek kifejlesztésével jelentős hozzájárulást adnak az ITER későbbi biztonságos üzemeltetéséhez. Ennek részleteit ismerteti majd Dr. Dunai Dániel, a kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
Csatlakozz az eseményhez, és kövesd október 17-én a Tudományok Fővárosa Facebook oldalát, ahol szuperizgalmas előadások várnak rád!
Legutóbbi hozzászólások